DSIP

Delta-alvást indukáló peptid (DSIP)

A delta-alvást indukáló peptid (DSIP) egy Trp-Ala-Gly-Gly-Asp-Ala-Ser-Gly-Glu aminosav-szekvenciájú és 848,81 g / mol molekulatömegű neuropeptid. A DSIP szabad és kötött formában egyaránt előfordul a hipotalamuszban, a limbikus rendszerben és az agyalapi mirigyben, valamint a különböző perifériás szervekben, szövetekben és testnedvekben. Az agyalapi mirigyben számos peptid és nem peptid mediátorral, például kortikotropin-szerű köztes peptiddel (CLIP), adrenokortikotróf hormon (ACTH), melanocita-stimuláló hormon (MSH), pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és melanin koncentrálóval lokalizálódik. hormon (MCH). A delta-alvást kiváltó peptidek bőségesen vannak a bél szekréciós sejtjeiben és a hasnyálmirigyben, ahol együtt lokalizálódnak a glükagonnal.

A delta alvást indukáló peptidnek (DSIP) számos fiziológiai hatása van azon túl, hogy képes elősegíteni az állatok alvását. Részt vesz a neuroendokrin szabályozásban és az agyalapi mirigy elülső hormonjainak felszabadításában is. Rágcsálóknál és embereknél a Delta alvást indukáló peptid (DSIP) befolyásolja az adrenokortikotrop hormon (ACTH), a luteinizáló hormon (LH) és a növekedési hormon (GH) szekrécióját. Szerepet játszik a cirkadián ritmusok szabályozásában is, és segíthet helyreállítani a zavart alvásmintákat.

Delta-alvást indukáló peptid története

A delta-alvást kiváltó peptidet 1974-ben fedezte fel először a svájci Schoenenberger-Monnier csoport, aki izolálta azt nyulak agyi vénás véréből indukált alvási állapotban. Elsősorban azt hitték, hogy részt vesz az alvásszabályozásban, mivel nyilvánvalóan képes lassú hullámot kiváltani nyulakban, de a témával kapcsolatos tanulmányok ellentmondásosak voltak.

DSIP funkció, szerepek és effektusok

A DSIP-nek számos szerepét javasolták a nagyobb molekuláris stabilitású peptid-analógok felhasználásával végzett kutatás után, és a DSIP-szerű immunológiai (DSIP-LI) válasz mérésével DSIP antiszérum és antitestek injektálásával.

DSIP szerepe az endokrin szabályozásban:

• • A DSIP csökkenti a bazális kortikotropin szintjét és blokkolja annak felszabadulását.
  • A DSIP serkenti a luteinizáló hormon (LH) felszabadulását.
  • A DSIP serkenti a szomatoliberin és a szomatotropin szekréciójának felszabadulását és gátolja a szomatosztatin szekrécióját.

DSIP szerepe a fiziológiai folyamatokban:

• • A DSIP működhet stresszkorlátozó tényezőként, a stressz elnyomásaként.
  • A DSIP közvetlen vagy közvetett hatással lehet a testhőmérsékletre és enyhítheti a hipotermiát.
  • A DSIP normalizálhatja a vérnyomást és a szívizom összehúzódását.
  • A DSIP in vitro fokozza az oxidatív foszforiláció hatékonyságát patkány mitokondriumokban, ami arra utal, hogy antioxidáns hatású lehet.
  • Egyes tanulmányok összefüggést javasolnak a DSIP és a lassú hullámú alvás (SWS) elősegítése és a paradox alvás (PS) elnyomása között. A DSIP szintetizált analógjainak erősebb hatását figyelték meg az alvásra.
  • A DSIP a MAPK útvonalon keresztül befolyásolhatja az emberi lencse hámsejtjeinek működését, amely részt vesz a sejtek proliferációjában, differenciálódásában, mozgékonyságában, túlélésében és apoptózisában.

Delta-alvást indukáló peptid, Kutatás és Tudományos Tanulmányok

A Delta alvást kiváltó peptid hatása az alvásra krónikus álmatlanságban szenvedő betegek : A delta alvást indukáló peptid (DSIP) alvásra gyakorolt hatását 16 krónikus álmatlanságban szenvedő betegnél vizsgálták kettős-vak, párosított páros párhuzamos csoportok alapján. Az alanyok 5 egymást követő éjszakát aludtak a laboratóriumban. Az 1. éjszakát alkalmaztuk az adaptációhoz, a 2. éjszakát az alapvonal méréseihez. A 3., 4. és 5. éjszaka előtti délután a betegek fele intravénásan 25 nmol / testtömeg-kg DSIP-t kapott, a betegek fele pedig glükózoldatot (placebo). Értékelték az alvásszerkezet, az objektív (poliszomnográfia) és a szubjektív alvásminőség, valamint a szubjektív fáradtság mértékét.

Az objektív alvásminőségre vonatkozó eredmények jelezték magasabb alvási hatékonyság és rövidebb alvási késleltetés DSIP-vel a placebóhoz képest. A szubjektíven becsült fáradtság egyik mértéke csökkent a DSIP-csoporton belül. Az adatelemzés azonban azt sugallta, hogy a statisztikailag szignifikáns hatások gyengék voltak, és részben a placebo csoportban bekövetkezett esetleges változásnak tudtak lenni. Mivel a többi intézkedés egyike, beleértve a szubjektív alvásminőséget sem mutatott változást, arra a következtetésre jutottak, hogy a krónikus álmatlanság DSIP-vel való rövid távú kezelése valószínűleg nem jelent nagyobb terápiás hasznot.

Az alvási ciklusok fontos fiziológiai folyamatokkal és az esszenciális hormonok termelésével társulnak alvás közben. Sok alvássegítő és gyógyszer egyik negatív hatása és problémája az, hogy megváltoztatják ezen alvási ciklusok idejét vagy időtartamát. Ezen alvási ciklusok megsértése negatívan befolyásolja az alvás természetes minőségét és hatékonyságát. Az elvégzett tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy a DSIP nem sérti alvási ciklusok .

Megállapították, hogy a delta-alvást kiváltó peptid rendelkezik rákellenes tulajdonságok . Egy egereken végzett vizsgálatban a DSIP-készítmény injektálása az egerek élete során 2,6-szorosára csökkentette a teljes spontán tumor előfordulását. Ugyanez a tanulmány megállapította, hogy van is geroprotektív (öregedésgátló) hatások : lelassította az ivarfunkció életkorhoz kapcsolódó kikapcsolását; 22,6% -kal csökkent a kromoszóma-rendellenességek gyakorisága a csontvelő sejtekben, és a maximális élettartam 24,1% -kal nőtt a kontroll csoporthoz képest.

Egy másik tanulmány közvetlen kapcsolatot mutatott ki a GILZ expressziója (homológ a DSIP-vel) és az adipogenezis között, amely összefügg az elhízással és a metabolikus szindrómával. A zsír- és egyéb metabolikusan aktív szövetekben a GILZ expresszió cirkadián oszcillációját külső ingerek vonják be. Ezek a megfigyelések együttesen azt sugallják, hogy a GILZ vonzó jelölt a jövőbeni vizsgálatok számára, amelyek a cirkadián mechanizmusok szerepét értékelik a zsírszövet fiziológiájában és patológiájában.

A metafiták által kiváltott epilepsziában szenvedő patkányokon végzett vizsgálatokban a DSIP görcsoldóként hatott, jelentősen csökkentve a rohamok előfordulását és időtartamát, ami arra utal, hogy A DSIP mint az epilepszia lehetséges kezelési módja .

A DSIP-nek van egy fájdalomcsillapító hatás . Fájdalomcsillapító vagy fájdalomcsillapító a fájdalomcsillapítás elérésére használt gyógyszercsoport bármely tagja, fájdalomcsillapítás . Egereken végzett vizsgálatok során kiderült, hogy erős antinociceptív hatással rendelkezik, ha intracerebroventrikulárisan vagy intracisternálisan adják be.

Az alvásra és a nocicepcióra gyakorolt lehetséges hatásai miatt kísérleteket végeztek annak megállapítására, hogy a DSIP alkalmazható-e érzéstelenítő . Egy ilyen tanulmány megállapította, hogy az embereknek a DSIP alkalmazása az izoflurán érzéstelenítés kiegészítéseként valóban növelte a pulzusszámot és csökkentette az érzéstelenítés mélységét ahelyett, hogy a várt módon elmélyítette volna.

A DSIP – Deltaran készítményt már használták a központi idegrendszer helyes működése gyermekeknél antiblasztomikus terápia után. Tíz 3–16 éves gyermek tíznapos Deltaran-kezelést kapott, és feljegyezték bioelektromos aktivitásukat. Megállapították, hogy a 10 gyermek közül 9-ből a kemoterápia okozta károsodás a bioelektromos aktivitásban csökkent DSIP beadásával.

A DSIP antagonisztikusan hat az opiát receptorokon, hogy jelentősen gátolja az opioid- és alkoholfüggőség kialakulását, és jelenleg klinikai vizsgálatokban alkalmazzák megvonási szindróma kezelésére. Egy ilyen vizsgálatban beszámoltak arról, hogy az opiátfüggő és az alkoholfüggő betegek 97% -ánál a tüneteket enyhítette a DSIP adása.

Egyes tanulmányokban a A DSIP enyhítette a narkolepsziát és normalizálták a zavart alvási szokásokat. (A narkolepszia egy hosszú távú neurológiai rendellenesség, amely magában foglalja az alvás-ébrenléti ciklusok szabályozásának csökkent képességét.)

Alacsony plazma DSIP-koncentrációt találtak Cushing-szindrómában szenvedő betegeknél. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél a DSIP szintje kissé emelkedettnek bizonyult, bár ez valószínűleg nem ok-okozati.

Tudományosan vizsgálták a DSIP lehetséges előnyeit

• • A DSIP szerepet játszik a cirkadián ritmusok szabályozásában,
    segíthet helyreállítani a zavart alvásmintákat
  • A DSIP hozzájárulhat az alvás hatékonyságának növeléséhez
  • DSIP pozitív hatással van az adrenokortikotrop hormon (ACTH), a luteinizáló hormon (LH) és a növekedési hormon (GH) szekréciójára
  • A DSIP gátolja a szomatosztatin szekréciót
  • A DSIP, sok alvástámogatóval és gyógyszerrel ellentétben, a DSIP nem sérti a természetes alvási ciklusokat
  • A DSIP enyhíti a narkolepsziát
  • A DSIP karcinogénellenes tulajdonságokkal rendelkezik
  • A DSIP geroprotektív (öregedésgátló) hatással bír
  • A DSIP fájdalomcsillapító hatású, segít a fájdalomcsillapításban, csökkenti a krónikus fájdalmat
  • A DSIP normalizálhatja a vérnyomást és a szívizom összehúzódását
  • A DSIP stresszkorlátozó tényezőként működhet
  • A DSIP antioxidáns hatású lehet
  • A DSIP lehetséges kezelés lehet az epilepszia kezelésében
  • A DSIP antagonisztikusan hat

Delta-alvást indukáló peptid lehetséges mellékhatásai

A Delta-alvást indukáló peptid hosszú távú alkalmazásának biztonságosságát és lehetséges mellékhatásait a klinikai kutatások nem igazolták.

Delta-alvást indukáló peptid GYIK

Mi az a Delta-alvást indukáló peptid (DSIP)?

A delta-alvást indukáló peptid (DSIP) egy neuropeptid. A DSIP szabad és kötött formában egyaránt előfordul a hipotalamuszban, a limbikus rendszerben és az agyalapi mirigyben, valamint a különböző perifériás szervekben, szövetekben és testnedvekben.

Mit csinál a Delta-alvást indukáló peptid?

A delta-alvást kiváltó peptidnek számos fiziológiai hatása és szerepe van az endokrin szabályozásban. Részt vesz az agyalapi mirigy elülső hormonjainak felszabadításában, szerepet játszik a cirkadián ritmusok szabályozásában és segít javítani az alvás hatékonyságát.

Mire használják a Delta-alvást indukáló peptidet?

A delta-alvást indukáló peptidet (DSIP) elsősorban különböző alvási és álmatlansági rendellenességek segítésére lehet felhasználni, míg más alvássegítőkkel vagy gyógyszerekkel szemben nagy előnye, hogy nem zavarja meg a természetes alvási ciklusokat.

Delta-alvást kiváltó peptiddózis

Az elvégzett tudományos vizsgálatokban és klinikai vizsgálatokban a Delta-alvást indukáló peptid (DSIP) optimális dózisát gyakran 250 mikrogrammként jelentik 2 órával az alvás előtt. De a vizsgált betegek némelyikének nagyobb, 300-400 mcg-os dózisra volt szüksége, hogy megmutassa a DSIP alvásra gyakorolt pozitív hatásait.